Üzletrész átadása
Üzletrész átadása esetén ebben az esetben két lehetőséget vizsgálunk.
Az egyik az ajándékozás, ami lényegében ellenérzték nélküli átadást jelent, a másik pedig az ellenérték ellenében történő átadás, amit értékestésnek tekintünk.
Ajándékozás:
Üzletrész ajándékozásnál nem csak a Társasági Szerződést kell módosítani, kell új tagjegyzék, taggyűlési határozat, üzletrész ajándékozási szerződés, emellett be kell nyújtani az illeték, költségtérítés igazolását, ügyvédi meghatalmazást.
Az ajándékozó szempontjából nem keletkezik szja-kötelezettség, mivel nem szerez jövedelmet.
A megajándékozott esetében a szja tv. 1. számú mellékletének 7.2. pontját kell alkalmazni, amelynek értelmében adómentes a magánszemély részére más magánszemély által ingyenesen juttatott vagyoni érték. (Nem alkalmazható e rendelkezés, ha a juttatás a magánszemély vagy más által teljesített termékértékesítésre, vagyoni érték átengedésére, szolgáltatásnyújtásra tekintettel vagy azzal összefüggésben történik.)
A házastársak közötti ajándékozás mentes az illeték alól (itv. 17. § (1) bekezdés p) pont], de a vagyonszerzést be kell jelenteni az állami adóhatósághoz, az ajándékozásról szóló szerződésről kiállított okirat aláírása napjától, vagy - ha írásbeli szerződés nem született - a vagyonszerzéstől számított 30 napon belül. Az illetékmentességet az állami adóhatóság hivatalból figyelembe veszi. Célszerű az illetékkiszabásra történő bejelentés alkalmával okirattal igazolni a rokonságot, mert a hivatal nem minden esetben rendelkezik információval arról, hogy a felek egymással milyen rokoni kapcsolatban állnak.
Az öröklési és az ajándékozási illeték általános mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az egy-egy örökösnek, hagyományosnak juttatott örökség és a megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után 18%.
Értékesítés:
Az üzletrész a szja tv. szerint értékpapírnak minősül [szja tv. 3. § 34. pont]
Értékpapír átruházása esetén a kapott ellenértéknek (bevételnek) az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét árfolyamnyereség, azonban nem minősül árfolyamnyereségből származó jövedelemnek az említett különbözetből az a rész, amelyet a szja törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni [szja tv. 67. § (1) bekezdés].
Az értékpapír (üzletrész) átruházása ellenében megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az átruházási szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értéket egyéb jövedelem, kivéve, ha adókötelezettségének a törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható [szja tv. 28. § (14) bekezdés]. Az adókötelezettség jogcímének meghatározásánál figyelembe kell venni a magánszemély és a bevételt juttató személy (a vevő), valamint az említett személyek és más személy (a kft). között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit [szja tv. 2. § (6) bekezdés]. Kérdés például, hogy a vevő magánszemély-e vagy egy másik társaság, és hogy független félnek tekinthető-e? Vizsgálni kell a felek közötti jogviszonyokat is (munkaviszony, megbízás, személyes közreműködés stb.), azaz, hogy az adókötelezettség jogcímének megállapításánál e rendelkezést alkalmazni kell-e. Ettől függően lehet a fizetendő közterheket (szja, szocho, szakképzési hozzájárulás, járulékok) meghatározni.
Emellett Szocho fizetési kötelezettség is terheli a jövedelem után, amíg a minimálbér 24%-e után a szociális hozzájárulási adót megfizetésre nem kerül.
A megszerzésére fordított érték: kft. alapítása révén megszerzett üzletrész esetében az igazoltan szolgáltatott vagyoni hozzájárulásnak a létesítő okiratban meghatározott értéke, a vásárolt üzletrész esetében az eladónak megfizetett igazolt összeg [szja tv. 67. § (9) bekezdés].
Az üzletrész szokásos piaci értéke: alap esetben, ha a magánszemély ennek ellenkezőjét nem bizonyítja, az átruházási szerződés megkötésének napján ismert, a kft. jóváhagyott beszámoló mérlegében kimutatott saját tőke összegéből az üzletrészre arányosan jutó rész, figyelembe kell venni azonban, ha van olyan jóváhagyott osztalék, amely még nem került kifizetésre [szja tv. 3. § 9. pont utolsó fordulata].
Amennyiben az üzletrész eladása magánszemélynek történik, és a vevő által fizetett ellenérték a kft. jegyzett tőkéjéből az üzletrészre arányosan jutó rész összegét eléri, a vevőnek a szerzéskor nem kell adókötelezettséget megállapítania [Szja tv. 77/A. § (2) bekezdés h) pont].
Az üzletrész vásárlás akkor keletkeztet visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettséget, ha belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése történik [itv. 18. § (2) bekezdés h) pont és (4) bekezdés); 102. § (1) bekezdés o) pont].