Osztalékelőleg, osztalék

Osztalékelőleg

Az kifizetéséről határozhat a taggyűlés, két egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban. A PTK szerint amennyiben az utolsó elfogadott beszámoló mérlegfordulónapjától még nem telt el hat hónap. Amennyiben eltelt a fenti határidő, és még nem készült el az újabb beszámoló:

• a társaság közbenső mérleget (vagy beszámolót) készít, és abból megállapítható, hogy a társaság rendelkezik az osztalékfizetéshez szükséges fedezettel,
• a kifizetés nem fogja meghaladni a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegét,

a saját tőke összege a helyesbítés után sem csökken a törzstőke összege alá.

Levonások osztalékelőlegből, osztalékból:

15% SZJA - a levonás hónapját követő hó 12-vel be kell vallani a 08-ason, majd év végével feltüntetni az M30-as nyomtatványon információ jelleggel.

Amikor az osztalék véglegessé válik, tehát a következő év beszámoló elfogadásakor, ha magasabb az összeg, a maradék után még vonni kell la 15% SZJA-t, és ha addig a tulajdonos jövedelme nem haladta meg a minimálbér 24x-ét, akkor nyilatkozhat, hogy jövedelme meg fogja haladni várhatóan az osztalékfizetési felső határt, és akkor nem kell szocho-t vonni.

Amennyiben mégsem haladta meg, az ez évről szóló szja bevallásban a következő évben meg kell állapítani a szocho összegét és meg kell fizetni. 

Az osztalékfizetési korlátot a számvitelről szóló 2000. évi C törvény szabályozza:

114. § * (1) * Az osztalék a gazdálkodó tagjai részére az adózott eredmény felhasználásáról (az osztalék jóváhagyásáról) szóló döntés alapján kifizetni elrendelt, az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék csökkenéseként elszámolt összeg. Az év közben fizetett osztalékelőleget a pénzkiadásból származó követelések között kell az egyszerűsített mérlegben szerepeltetni.

(2) Az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként (részesedésként), ha a lekötött tartalékkal - ideértve a 103. § (4) bekezdése szerint elkülönítetten nyilvántartott támogatás még fel nem használt összegét is - csökkentett saját tőke összege az osztalék (a részesedés) kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

Közbenső mérleg

21. § (1) * Ha jogszabály közbenső mérleg készítését írja elő, akkor a közbenső mérleget - a jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a vállalkozó által meghatározott fordulónapra vonatkozóan kell - a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegfordulónapját követő nap és a közbenső mérleg fordulónapja közötti időszak gazdasági eseményeinek figyelembevételével - az e törvény szerinti beszámolóra vonatkozó szabályok szerint elkészíteni.

(2) * A közbenső mérleget - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a fordulónapra vonatkozó analitikus és főkönyvi nyilvántartások adatai alapján, a mérlegtételek üzleti év végi értékelésére vonatkozó előírásainak figyelembevételével, eredménykimutatással alátámasztottan, utólag is ellenőrizhető módon - leltár alapján - kell összeállítani.

(3) A leltárnak tartalmaznia kell az analitikus, illetve a főkönyvi nyilvántartásokból az eszközöknek és a forrásoknak a közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozó adatait, továbbá azoknak az üzleti év végi értékelése során alkalmazandó korrekcióit (terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolás, céltartalékképzés, időbeli elhatárolások), az azokat alátámasztó számításokat.

(4) A közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozóan az analitikus és a főkönyvi nyilvántartásokat nem lehet lezárni, azokat folyamatosan vezetni kell. A mérlegtételek értékelésére vonatkozó (3) bekezdés szerinti korrekciókat az analitikus és főkönyvi nyilvántartásokban nem lehet szerepeltetni, azokat csak a közbenső mérleg elkészítésénél lehet figyelembe venni.

(5) * Amennyiben a vállalkozónál a könyvvizsgálat a 155. § szerint kötelező, a könyvvizsgálati kötelezettség a jogszabály által előírt közbenső mérlegre is vonatkozik.

(6) * Ha jogszabály a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról, vagy figyelembe vételéről rendelkezik, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tőke alatt a jogszabály előírásainak megfelelő időpontra, mint mérlegfordulónapra elkészített (1)-(5) bekezdés szerinti közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell érteni.

(7) * A legutolsó beszámolót, vagy ha ilyen készült, a (6) bekezdés szerinti közbenső mérleget - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a mérleg fordulónapját követő hat hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására.