Adó és TB változások 2020-tól

Elfogadta az országgyűlés a 2020-as adócsomagot, néhány, fontosabbnak, nagyobb közönség számára is lényegesnek tartott változást írok meg, a teljesség igénye nélkül.

2020. január 1-től bevezetésre kerül a négy-, vagy többgyermekes anyák kedvezménye, mely minden más kedvezményt megelőzően az összevont adóalapba tartozó, munkával szerzett jövedelmek összegét adóalap-csökkentő kedvezményel csökkenti. (Ilyenek például: bér, személyes közreműködés ellenértéke, választott, vagy kijelölt tisztségviselő tiszteletdíja, más nem önálló tevékenységből származó jövedelem, egyszerűsített foglalkoztatásból eredő, a mentesített keretösszeget meghaladó munkadíj, nevelőszülői díj, táppénz, álláskeresési segély, megbízási díj, vállalkozói kivét, őstermelői jövedelem. 

Figyelem: a kedvezményre az a négy, vagy több gyermeket nevelő anya jogosult, aki vér szerinti, vagy örökbe fogadó szülőként az általa nevelt gyermekekre tekintettel családi pótlékra jogosult, vagy már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennált, vagy a gyermek elhunyta miatt szűnt meg és a gyermekek száma a négy főt eléri. 

2020. január 1-től megszűnik az EVA, 2020. január 15-ig nyilatkozni kell, hogy milyen adózás szerint kíván adózni a vállalkozó. Nyilatkozat hiányában besorolják a rá irányadó szabályok szerint a vállalkozót.

2020. január 1-től 18%-ról 5%-ra csökken a kereskedelmi szálláshely szolgáltatás ÁFA tartalma. Ezzel egyidejűleg 4% turizmusfejlesztési hozzájárulást is kell fizetni.

Új, törvényi szintű jogszabályban módosították a társadalombiztosítási törvény és végrehajtási rendeletében foglalt szabályozás.

7 710 forintra nő 2020. január 1-től az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege, ez napi 257 forintot jelent. A nem biztosítottakkal kifizettetik az ellátást.

Eddig az egészségügyi szolgáltatási járulékot nem fizetőket ellátták, s csak utólag hajtották be rajtuk az elmaradt járulékokat. A törvény elfogadása után viszont háromhavi tartozást követően érvénytelenítik az adós taj-számát, így a nem fizetők nem juthatnak térítésmentesen közfinanszírozott egészségügyi ellátáshoz, támogatott gyógyszerhez.

Egyetlen, 18,5%-os kulcs alá vonják össze 2020. július 1-től a jelenleg 10%-os egyéni nyugdíjjárulékot, 4% természetbeni, 3%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és 1,5%-os munkaerő-piaci járulékot.

Munkaviszony esetében bevezetik a minimális járuléklap fogalmát, melyet a minimálbér 30%-ában állapítanak meg, azzal, hogy tört hónap esetén napra határozandó meg. Ez azt jelenti, a minimális járulékalapot el nem érő jövedelem után is meg kell fizetni a minimálbér 30%-a után a járulékokat.

Kedvező változás, hogy július 1-től a családi kedvezményt már a teljes 18,5%-os járulék terhére igénybe lehet venni. Jelen szabályozás alapján ez a 1,5%-os munkaerő-piaci járulékkal szemben nem érvényesíthető.

További kedvező változás, hogy július 1-től a főállású egyéni vállalkozóknak nem a minimálbér/garantált bérminimum 150%-a után kell egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulékot fizetniük, hanem ezek 100%-a után.

A saját jogú nyugdíjasok foglalkoztatása esetében 2020. július 1-től minden dolgozó nyugdíjast megillet a járulékmentesség, azaz a jelenlegi szabályozást kibővítve - a munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas jövedelmét csak 15%-os személyi jövedelemadó terheli - igaz lesz a nyugdíjasok minden kereső tevékenységére.

A NAV kiterjeszti az online adatszolgáltatási kötelezettséget 2020. július 1-től minden adóalanynak kiállított számlára. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a 100 000 forintot meghaladó ÁFA tartalmú számlákat kell bejelenteni, hanem minden adószámmal rendelkező, ÁFA-adóalanynak kiállított számlát. Ez természetesen a számlázó programmal és a kézzel kiállított számlákra is vonatkozik majd. A kibocsátást követő négy napon belül kell az 500 000 forintot el nem érő összegű áthárított adót tartalmazó, nyomdai úton előállított (számlatömbös) számlákról adatot szolgáltatni a korábbi 5 nap helyett. 

Figyelem, a szabály értelmében a számla kötelező adattartalmává válik a vevő adószáma is!

Ezen kívül a teljesítést követően a 15 napos számlakiállítási határidő 8 naposra változik.

2021. január 1-től már a nem adóalanynak kiállított, tehát a közösségi, harmadik országban irányuló értékesítésről szóló és a nem adóalany természetes személyeknek kiállított számlákat is jelenteni kell a NAV-nak, utóbbiakat a vevő neve és adószáma nélkül.